Sportkoncepció
TOLNA MEGYE SPORTKONCEPCIÓJA 2001-2010
1.rész – Bevezetés
2.rész – Általános helyzetkép
3.rész – Nevelési- és oktatási intézmények testnevelése és sportja
4.rész – Diáksport
5.rész – Szabadidősport
6.rész – Fogyatékkal élők sportja
7.rész – Versenysport
8.rész – Utánpótlásnevelés
9.rész – Sportszakember képzés
10.rész – Sportegészségügy
11.rész – Sportlétesítmények
12.rész – Sportinformatika
13.rész – Önkormányzati sportfinanszírozás
14.rész – Nemzetközi sportkapcsolatok
Versenysport
A versenyszerű sportoló az a természetes személy, aki amatőr, vagy hivatásos sportolóként szakszövetség által kiírt, engedélyezett, vagy szervezett versenyeken vesz részt.
A versenyszerű sportolói jogállás két kategóriából áll: amatőr és hivatásos sportoló.
Az amatőr sportoló vagy sportegyesület tagja, vagy sportvállalkozásban sportszerződés alapján végez tevékenységet. A hivatásos sportoló sportszervezettel áll jogviszonyban, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet.
Tolna megyében közel 40 sportág képviseli a versenysportot. Közülük 24 rendelkezik megyei sportági szakszövetséggel. A megyei versenyrendszereket a területi szövetségek működtetik. E szervezetek éves szinten – a labdarúgó megyebajnoki fordulókon kívül – több, mint 200 versenyt rendeznek. A szakszövetségek működéséhez a financiális alapot a megyei önkormányzat biztosítja. További támogatást jelent, hogy a megyei szakigazgatási szerv épületében a megyei sportági szakszövetségek a munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát, (iroda helyiség, posta, telefon, fax, számítógép-Internet használat) térítésmentesen, illetve minimális térítés ellenében vehetik igénybe.
A megyei szövetségek tagságát adó sportegyesületek, szakosztályok száma az elmúlt 10 évben jelentősen nem változott. Míg a rendszerváltás előtt az ún. sokszakosztályos, mamut egyesületek domináltak, az elmúlt évtizedben jellemző az 1-2 sportágra szakosodás. A hagyományos sportágak mellett megjelentek az újabb, ún. divatsportágak – küzdő és önvédelmi sportok, görkorcsolya, falmászás, stb. – is, melyek eddig, jelentős számban nem éltek a területi szövetség alakítás adta lehetőséggel.
A versenysportnak keretet adó sportszervezetek működési kiadásainak fedezéséhez a helyi önkormányzatok jelentős mértékben járulnak hozzá. Költségvetésüket pályázati bevételekkel, alapítványi támogatással, nevezési díjak szedésével, stb. egészítik ki.
Az SE-k zöme nem rendelkezik saját létesítménnyel. Az alaptevékenység – edzések, versenyek – végzéséhez szükséges szabadtéri és fedett létesítmények döntően a helyi önkormányzatok tulajdonát képezik, melyeket a sportegyesületek térítés ellenében, illetve térítésmentesen használják. Az SE-k tulajdonában, illetve kezelésében lévő létesítmények üzemeltetési költségeihez szintén a helyi önkormányzatok nyújtanak anyagi segítséget.
Hazai és nemzetközi eredményesség tekintetében az egyes sportágakat vizsgálva elmúlt évtized alapvető változást nem hozott. Továbbra is kiemelkedő szerepet játszik az asztalitenisz (Szekszárd, Tolna), az atlétika (Szekszárd, Dombóvár), a judo (Paks, Szekszárd), a kajak-kenu (Paks, Tolna), a kosárlabda (Paks, Szekszárd, Dombóvár), a rádióamatőr (Szekszárd), a sakk (Paks) valamint a triatlon (Bonyhád, Szekszárd) sportág. Hagyományosan a labdarúgó szövetség rendelkezik a legtöbb igazolt sportolóval.
Korábban Tolna megyét a sportirányítás és a közvélemény, mint utánpótlás nevelő megyét tartotta számon. Az elmúlt 1-2 olimpiai ciklus eredményességét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy felnőtt sportolóink néhány sportágban – atlétika, judo, kajak-kenu, sakk – felzárkóztak a világ élvonalához.
A nemzetközi megmérettetéseken 1-8. helyezést elért Tolna megyei sportolók különböző személyi és tárgyi feltételek között végzik felkészülésüket. Az egyesületi felkészítés mellett, válogatott kerettagjaink évente több alkalommal vesznek részt központi szervezésű és finanszírozású hazai és külföldi edzőtáborban. Legjobb sportolóink felkészítését nagyrészt szak-és mesteredzők irányítják. Közülük néhányan, sportági válogatott keret edzőként is tevékenykednek.
Korábban a megyében is működő sportiskolák – Dombóvár, Szekszárd – megszűnését követően a közvetlen versenysport-élsport utánpótlás nevelés, képzés feltételei messze állnak az optimálistól. Az ezen korosztállyal foglalkozó edzők szakirányú felkészültsége, képzettsége többnyire nem kielégítő. Tendenciaként megfigyelhető, hogy évről-évre egyre kevesebben vesznek részt alap, és középfokú szakirányú végzettséget adó edzői tanfolyamokon, illetve szereznek diplomát a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományos Kara edzői szakán. A korábban jellemző országos sportági szakszövetségi továbbképzések sorra megszűntek. Sajnos, csak néhány sportágban – labdarúgás, kosárlabda – figyelhető meg, hogy az edzői tevékenység megkezdését, folytatását meghatározott szintű végzettséghez kötik.
A sportegyesületek szűkös financiális háttere leginkább az utánpótláskorúakat és azok edzőit sújtja. Jó néhány, igen eredményes Tolna megyei sportág fiatalkorú képviselői áldatlan körülmények között végzik napi sporttevékenységüket. Személyi felszereltségük, edzési segédeszközeik gyakran hiányosak, edzőtáboroztatásuk, versenyeztetésük anyagiak hiányában többnyire nem megfelelő színvonalú. Az utánpótláskorúakkal foglalkozó edzők erkölcsi-anyagi elismerése kívánnivalót hagy maga után. Ennek ellenére, az egyéni sportágakban, a felnőtt világversenyeken 1-8. helyezést elért sportolók szinte kivétel nélkül, Tolna megyei illetőségűként kezdték a versenysportot, jelenleg is itt élnek közöttünk.
A versenysport helyi, területi, országos versenyrendszere hosszú ideje szinte változatlan. Életkornak és teljesítményszintnek megfelelően egyesület, megyei sportági szakszövetség, országos sportági szakszövetség által kiírt, szervezett és bonyolított versenyeken, bajnokságokon, kupákon vehetnek részt igazolt sportolóink. A legjobbak a nemzeti válogatott tagjaként nemzetek közötti viadalokon, Európa és világkupákon, valamint Európa és világbajnokságokon képviselik a magyar színeket.
Az országos trendnek megfelelően, megyénkben is leginkább a sportjátékok vonzzák a közönséget. A nézettség felemás képet mutat. Míg korábban a -80-as évekig a labdarúgás, addig manapság a kosár-és kézilabda sportágak tudják a legtöbb embert a nézőtérre csalogatni. Ezen sportágak idővel helyet kérnek maguknak a szórakoztatóiparban.
Törvényességi előírásnak megfelelően néhány sportszervezet gazdasági társasággá alakult át és hivatásos sportolókat foglalkoztat. Ezzel az üzleti sport részévé váltak. Céljuk a látványos produktum bemutatása mellett s közönség teljes körű kiszolgálása és minél nagyobb rendezvénybevétel elérése.
Tolna megye néhány sportszervezet hagyományos, nemzetközi versenyek, tornák megrendezésére is vállalkozik évente. Ilyenek: Sió Kupa, Bogép Kupa, Gunaras Kupa: kosárlabda, Atom Kupa: judo, kajak-kenu, tenisz, sakk, Triatlin Fesztivál: triatlon, Szekszárd Kupa: asztalitenisz, Fiat-Gemenc Nagydíj, Koppány Kupa: kerékpár, Sipos Márton Emlékverseny: úszás, Adidas Utánpótlás Torna: kézilabda.
A legeredményesebb sportolók és edzők elismerése megyei szinten évről-évre megtörténik. A sportágankénti legjobb női és férfi versenyzőt és edzőiket a megyei szövetségek választják és köszöntik ünnepélyes külsőségek között.
A világversenyek 1-3. helyezettjeit a megyei önkormányzat elnöke jutalmazza. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alapított -Sípos Márton Díj- évente 1 fő részére nyújt erkölcsi és anyagi elismerést.
A megye versenysportjának, élsportjának médiában való megjelenése felemás képet mutat. A helyi lapok rendszeresen, megfelelő terjedelemben és gyakorisággal adnak helyt a versenysporttal kapcsolatos híreknek. A megyei napilap e terület eseményeit, tevékenységét, eredményeit taglaló információkat nem ritkán késve, a sportszakma által kimunkált prioritásokat figyelmen kívül hagyva tájékoztatja az olvasókat.
A Megyei Napló rendszeresen közöl versenysport témájú írásokat.
A Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetsége a megyei szakigazgatási szerv aktív közreműködésével, segítségével 10.-éve adja Tolna Megye Sportévkönyvét.
Az önkormányzati törvény a települési önkormányzatok számára kötelező feladatul szabta a sport támogatását, a megyét pedig a sportszervezési feladatokról való gondoskodásra kötelezi.
Célok:
A funkcionáló sportszervezetek működőképességének megőrzése.
Eredményesség fokozása, exponált sportágakban felzárkózás a hazai, illetve nemzetközi élmezőnyhöz.
A lakosság látványsporttal kapcsolatos igényének kielégítése.
Kiemelt feladatok a versenysportban:
megyei sportági szakszövetségek működőképességének biztosítása,
megyebajnoki versenyrendszer stabilizálása,
megyei szövetségek ösztönzése költségtakarékos regionális, megyei, kistérségi versenyrendszerek kialakítására,
legeredményesebb Tolna megyei sportegyesületek, szakosztályok, sportolók és edzők alkalmi és rendszeres anyagi- erkölcsi elismerése, (olimpiai felkészülési ösztöndíj, eredményességi támogatás, elismerés, kitüntetés, stb.)
a megyében megrendezésre kerülő kiemelt, országos, nemzetközi szintű, tradicionális, idegenforgalmi vonzattal és bevétellel is rendelkező sportrendezvények támogatása,
a médiák objektív információkkal történő rendszeres ellátása,
a települési önkormányzatokkal egyeztetve, a megyében kiemelkedő eredményességet mutató sportágak szinten tartása, lehetőség szerinti fejlesztése,
a helyi önkormányzatokkal karöltve az országos sportági programok kiemelt kezelése.
(NAP, Bozsik, Heraklés, olimpiai műhely program, stb.)
edzők képzésének, továbbképzésének, tapasztalatcseréjének, (testvérmegyei kapcsolatok felhasználásával külföldi is ) kiemelten kezelése.
